A budapesti Zsidó Múzeum Európa egyik legjentősebb ilyen gyűjteménye. Az intézményt - mely az 1859-ben felavatott Dohány utcai zsinagógával épült össze - 1832-ben nyitották meg a nagyközönség számára. A kiállítás - eredeti dokumentumok, kéziratok és fényképek segítségével - bemutatja a magyar zsidóság történetét, egyes gyűjteményei pedig a zsidó művészeti emlékekből nyújtanak gazdag válogatást. A termekben kegyszerek (serlegek, rimonok, tórakoronák, gyertya- és fűszertartók sbt.), textilek, valamint illusztrált kéziratok világviszonylatban is jelentős darabjai láthatók. Mindezt festmények, szobrok, plakettek anyaga egészíti ki. E könyv bevezetőjében Benoschofsky Ilona volt igazgató az intézmény történetéről szól. P. Brestyánszky Ilona részletesen bemutatja az egyes kegyszertípusokat, a múzeum pompás műtárgyegyüttesét. F. Dózsa Katalin a textilgyűjtemény fontosabb darabjait, Scheiber Sándor, a néhány éve elhunyt világhírű tudós az illusztrált kéziratokat elemzi, Deák Dénes pedig a képzőművészeti anyagból ad ízelítőt. A múzeum nemrégiben elrabolt, de azóta megkerült legszebb tárgyait bemutató kötetet Szelényi László mintegy 250 fekete-fehér és 35 színes képe illusztrálja.